Az eddig is köztudott volt, hogy Lenin az Első Világháború idején Svájcban tartózkodott. A Német titkosszolgálat, hogy az ellenséges Oroszországot gyengítse, 1917- ben megszervezte a kommunista forradalmár és 33 társának Szentpétervárra csempészését. Az akció sikeres volt Lenin április 16-án megérkezett Szentpétervárra.
Az újabb kutatások azonban kiderítették, hogy ezt megelőzte egy sikertelen akció, melyet a német és az szovjet titkosszolgálat is eltitkolt. A németek már 1917 januárjában megpróbálták egy lepecsételt vagonban, négy társával együtt Oroszországba csempészni Lenint. A jól szervezett akcióba azonban hiba csúszott, amikor az Elzász–Lotaringiai Birodalmi Vasutak Császári Vezérigazgatósága a szerelvényt Bécsbe irányította át. Erről a titkosszolgálat csak későn értesült. Gyorsan kellett cselekedniük.
Egy megbízható őrvezetőt és két társát küldték sietve gépkocsin Bécsbe. Az őrvezetőt Adolf Hitlernek hívták, akiből később birodalmi kancellár lett.
Leninék eközben, semmit sem sejtvén a dolgokról békésen aludtak a lepecsételt vagonban és csak Bécsbe érkezésükkor riadtak fel. A bécsi vasutasok kinyitották a szerelvényt, amikor legnagyobb meglepetésükre négy anarchista kinézetű férfi ugrott ki a vagonból. Lenin azt hitte, hogy megérkeztek Szentpétervárra, és társai lelkes tapsolása és éljenzése közepette azonnal gyújtó hatású beszédet mondott. Az elképedt osztrákok nem tudták mire vélni a négy férfi furcsa viselkedését, néhányan szánalomból némi aprópénzt adtak a hangoskodó társaságnak. A vasúti alkalmazottak értesítették az osztrák rendőrséget. A rendőrség és Hitlerék szinte egyszerre érkeztek a pályaudvarra. Hitler gyorsan felmutatta a német katonai parancsot, majd Leninékhez sietett, s pár szóval elmagyarázta nekik a történteket.
Lenin összeomlott, teljesen letaglózta a hír. Hitler próbálta vigasztalni a zokogó forradalmárt, biztosította róla, hogy a következő próbálkozás biztosan sikeres lesz.
- Milyen következő próbálkozás? – kérdezte kissé megnyugodva Lenin – Az egész világ rajtam fog röhögni! Az idióta, aki Bécsben akarta kirobbantani az orosz forradalmat. Elment az egésztől a kedvem…
- Ne adja fel Herr Lenin! – válaszolta Hitler – Nekem is vannak álmaim. Vagy festőművész leszek vagy valami izgalmas dolgot szeretnék véghezvinni. Viselkedjen igazi férfi módjára Herr Lenin!
- Köszönöm Herr Hitler! Ön igazán kiváló férfiú, biztos vagyok benne, hogy egyszer még sokra fogja vinni.
Útközben Hitler vidám adomákat mesélt Leninnek, aki az út végén már tiszta szívből kacagott.
Április 16-án Lenin ténylegesen megérkezett Szentpétervárra. A németek azonban a biztonság kedvéért vele küldték Adolf Hitlert is, akivel olyan jó viszonyt alakított ki. Hitler még Lenin beszédének megírásában is segédkezett. Egyszóval a későbbi német kancellár részt vett a Nagy Októberi Szocialista forradalomban.
Kancellárrá választása után mindez nagyon kellemetlenné vált Hitler számára. A bukásához vezetett volna ha kiderül a tény, hogy részt vett a Téli Palota ostromában. Azt tudta, hogy a szovjetek nem fogják kiadni a titkát, mert számukra is kínos lett volna, ha napvilágra kerül a tény, hogy a forradalom atyja bensőséges barátságot ápolt a náci fővezérrel. A Kreml megőrizte a titkot.
Németországi ellenségeitől azonban nagyon tartott. Három emberről tudta biztosan, hogy ismerik a titkát. Az egyik a barátja Ernst Röhm volt, akinek egy gyenge pillanatában elmondta a történteket. Végül ez volt az egyik oka a Heinrich Himmler által 1934. június 30-a és július 2-a között végrehajtott „Hosszú kések éjszakája” néven elhíresült tömegmészárlásnak.
Hitler meg akarta kímélni régi harcostársa életét, de mikor az obszcén megjegyzéseket tett a Hitler és Lenin között lévő kapcsolatra, kénytelen volt a drasztikus megoldás mellett dönteni.
A másik ember aki tudta a dologról Heinrich Himmler az SS birodalmi vezetője volt, akitől azonban nem félt a Führer, egyszer ugyanis rányitott amikor Himmler középkori hercegnőnek öltözve fel-alá táncolt Wewelsburg báltermében.
Nagyon tartott azonban az RSHA éles eszű, de kegyetlen vezetőjétől Reinhard Heydrich-től. Kapóra jött neki az 1942. május 27-én Heydrich ellen végrehajtott merénylet. A merénylet nem volt halálos, ezért utasította Himmlert, hogy titokban végezzenek az RSHA igazgatójával. Himmler készségesen teljesítette a parancsot, mivel már régóta szeretett volna leszámolni Heydrich-el. A gyilkosságot vérmérgezésnek állították be.
Mindezekre az Oroszország által nemrég nyilvánosságra hozott német és szovjet iratokból derült fény.
